Útmutató az élethez

Ha úgy érzitek, kicsit megkopott a szerelem és már nem a régi a szenvedély, ne menjetek el szó nélkül a felismerés mellett.
Ahhoz, hogy igazán értékelni tudjuk,amit kapunk, előtte ki kell járnunk a csalódások " iskoláját". Érdemes figyelni, tanulni, tapasztalni, okulni és tovább vinni a következő kapcsolatba a megszerzett bölcsességet. A múltbeli szerelemből megőrizhetjük azokat az értékes pillanatokat, ami a szívünk számára a legszebb volt, de ami fájdalmat okozott érdemes elengedni.Mindennek oka van és az élet  bizony-bizony ha akarjuk ha nem,mindig megy tovább és abba az irányba navigál, amerre a legnagyobb boldogságunkat sejti.A végén ha visszagondolunk, rájövünk majd,hogy az a Valaki aki miatt úgy éreztük nincs tovább, elvezetett ahhoz a Valakihez aki Bridget Jones szavaival élve " Úgy szeret ahogy vagyok!".


Amikor úgy érzed nincs tovább, amikor azt gondolod ennél rosszabb már nem jöhet...egyedül csak arra vágysz, hogy átaludhasd ezt az időszakot...akkor kerülsz leginkább közel önmagadhoz, felismered az erőt ami benned van, rájössz, hogy nem adhatod fel, nem eshetsz össze, egy darabig sajnálhatod önmagad, sírhatsz könnyekkel vagy könnyek nélkül... de reggel felébredsz, belenézel a tükörbe, kiigazítod a sötét karikákat a szemed alatt és arra gondolsz, ki kell lépni az ajtón, nem zárkózhatsz a négy fal közé, az élet megy tovább. A közhely jut eszedbe..."az idő minden sebet begyógyít"...amiben valahogy nem hiszel, túl friss, túl mély még a fájdalom és úgy érzed ez most nem fog szűnni idő ide vagy oda...elengedni, elengedni, könnyű ezt mondani, de amikor benne vagy jó lenne ha tudnád hogyan kell nekikezdeni...Jó lenne ha lenne egy lista, egy útmutató, vagy valaki aki megmondaná mit lehet tenni, hogy könnyebb legyen... egy "isteni sugallat", de ebben nem segíthet senki, ez a Te feladatod, neked kell megküzdened önmagaddal, ez a Te "házifeladatod" nem írhatja meg helyetted más. Lehet, hogy nem tudod merre indulj, csak teszed amit kell, de szinte ott sem vagy, igyekszel túljutni egy-egy napon és nem tudod, kibírod-e, de nem adod fel... Ahogy telnek a napok, hetek, hónapok, új élmények érnek, valahogy egy kicsit már másképp látod ami történt...átértékeled, levonod a tanulság leckét, észreveszed az apró "csodákat" és rájössz, hogy hozhat számodra ajándékokat a holnap...ami iszonyatosan fájt, már egy kis "fiókba" került a lelkedbe...néha még kinyitod, de már más érzésekkel... Egy szép reggelen majd arra ébredsz, hogy süt a nap, hallod a madarak hangját, érzed a virágok illatát, szívből és őszintén mosolyogsz...ez az a pillanat, amikor úgy érzed, a nehezén már túl vagy és elmondanád mindenkinek "Igen, újra élek!". 


( Tóth Anita )


youtube: https://www.youtube.com/watch?v=TKJL4zbriiw&list=PLAC9871BEA1C272FC

Árnyak könyve

A mesterségbeli tudást eredetileg szóbeli hagyományok őrizték, semmit nem foglaltak írásba. A dühödt boszorkányüldözések időszakában a boszorkányok kénytelenek voltak titkos társaságokba visszavonulni, apránként elszigetelődtek egymástól. Tudásuk megmentése érdekében kezdték írott formában rögzíteni hagyományaikat. Miután titokban találkoztak - visszahúzódtak az árnyékba -, a szertartások könyvét az Árnyak könyvének nevezték, s mind a mai napig így hívjuk. A kovenekben egyetlen könyvet használtak, bár a tagoknak odahaza van saját varázskönyvük, amibe a maguk legjellemzőbb szakterületével kapcsolatos feljegyzések kerülnek (pl. gyógynövényismeret, asztrológia, gyógyítás, szertartási szövegek, fohászok). Ám valaha az összes szertartás leírása csak a közös tulajdonú könyvben volt meg. A fontos írást a pap/papnő tartotta magánál, és gondoskodott a biztonságáról. E megoldás hátránya volt, hogy ha rátaláltak a boszorkányság ellenségei, a tulajdonossal együtt megsemmisítették. A különféle boszorkánytársaságoknak saját szertartási könyvük van. 

Az Árnyak könyve (angol rövidítése: BOS) a boszorkányok spirituális hitvallásának írott bizonysága. Nem árt, ha tudod, hogy nem volt, és nincs egyetlen, mindenki által elfogadott Nagy szertartáskönyv, népszerű nevén varázskönyv. 

Az Árnyak könyve: A spirituális leckék, feladatok, varázslatok, mágikus szabályok gyűjteménye, amelybe minden fontos összefüggést is bejegyeznek a boszorkányok.

Ma már a legtöbb boszorkány saját varázskönyvet készít magának, ez lesz az Árnyak könyve. Nem más ez, mint egy üres füzet, amelybe beleírnak mindent, amiről úgy gondolják, hogy boszorkányként hasznos lehet számukra. Nyiss mielőbb egy ilyen varázskönyvet. Bármiféle füzet megteszi, csak legyen benne elég hely, mert lesz mit beleírnod.



Az Árnyak könyvéről a wiccában először Gardner írt. Egyesek a Megvilágosodás könyvének nevezik, hiszen a sötét középkor idején szinte egyedül a boszorkányok élesztgették a világosság pislákoló lángját, miközben megőrizték könyveikben az ősi tudást, s megvédték a bölcsesség bástyáit a tudatlanság ellenében. Ha valakinél varázskönyvet találtak a boszorkányégetések idején, arra kínpad és halál várt.

Ez egy igen nagy hatású segédeszköz, a mágikus praktikák foglalata. Az évek múlásával varázsereje is nő, terjedelmével egyenes arányban. Írj bele kézzel, és vigyázz rá úgy, mint a szemed fényére. Soha ne add ki a kezedből. 


 Az Árnyak könyve általában a következőket tartalmazza:

- varázslatok,

- rítusok,

- fohászok,

- mágikus megfelelések,

- a mágiára vonatkozó ismeretek.


Ezen kívül lehetnek benne:

- ráolvasások,

- képek vagy ábrák,

- táblázatok (pl. hold- vagy dagálytáblázat),

- jelképek,

- az Istenek, Istennők fejezete,

- kovenről szóló fejezet,

- a mágusmunka menetének és tapasztalatainak megörökítése.


Ez a saját könyved, azt írsz bele, amit akarsz. Sok boszorkány ma már több információt tárol a számítógépen, mint a Varázskönyvben. Ezt könnyebb lehívni és rendezni, mégsem vetekedhet egy kézzel írott könyv varázserejével. Ha úgy gondolod, mindkét megoldással élhetsz. 

Akár el is rejtheted a könyvedet, vagy kiteheted az oltárra. 

Thot, a könyvek ura (az írás, a mágia és a bölcsesség íbiszfejű egyiptomi istene) kitűnő védszellem az Árnyak könyve számára. A mágikus írások másik nagy oltalmazója Tao-csün, a tao ura. őt is felszólíthatod könyved védelmére.



Az Árnyak könyvének ritkán van szerzői joga, és ez nem véletlen, hiszen minden könyvben több, elődeink által megfogalmazott passzust is lehet találni. A boszorkányok megbíznak egymásban, és számítanak egymásra a könyv tartalmának összeállításában. Ha te például megjegyeznéd a könyvedben, amit a jövő generációinak írsz, hogy ki volt a forrásod, köszönet érte! Legyünk tisztességesek! Az idegen szöveg gyakran összeolvad az eredeti anyaggal. 

Bárki, bármilyen vallás híveként készíthet személyes varázskönyvet, ahová bejegyzi a neki tetsző, illetve a különösen hatékony imákat, a spirituális szempontból fontosnak vélt jelenségeket, saját érzelmeinek hangot adó verseit, a Szellem ihletésére készített rajzait. 


forrás: Eileen Holldand: The Wicca handbook, 

Silver Raven Wolf: Teen wich. Wicca for a new generation

Milyen is a mágikus nő?

Határozott, tudja, mit akar. Mégis gyöngéd, mert már nincs szüksége arra, hogy versengjen, harcoljon, és mindenáron bizonyítson.

Felismerte a benne rejlő szépséget, tehetséget és bölcsességet. Tudja, hogy értékes, és hogy méltó a boldogságra és a beteljesülésre. Mivel felismerte önmagában a női értékeket, nincs szüksége arra, hogy leárnyékolja magát, mer látszódni és ragyogni. Ismeri a természetet, és persze mindenekelőtt mélységesen tiszteli.


Tudja, hogy az állatok, a növények, a gyermekek védelme minden valamire érdemes élet alapja ezen a világon. Éppen ezért nem elégszik meg felszínes ismeretekkel önmagáról, minden alkalmat megragad, hogy utánajárjon a női lét misztériumának. Nem dől be a divatnak, és trendeknek, tudja, hogy a Nő minden életkorában szépséges virága az univerzumnak. Valóban elfogadja és szereti a testét. A menstruációját nem szükséges rossznak, hanem a női generációkat időtlenül összekötő vérszövetségnek tekinti, a női tudás csodás tárházának, amely összeköt az örök változásban rejlő erővel, a ciklusokkal. Ennek a női tudásnak köszönhetően folytonosan megéli az elengedést és az újjászületést.

A mágikus nő tudja, hogy bármikor kész a teljes átalakulásra, mert az élete folytonos erőfeszítés nélküli változás. Nem ragaszkodik, nem akar birtokolni, mert a szabadság az otthona, és a szeretteit is megajándékozza ezzel a tágassággal.

A mágikus nő nem fél szeretni, nem fél szerelembe emelkedni. Bármit hozott is magával erre az életre, bármilyen is volt a gyermekkora, a szülei, ő talpra áll és valóra váltja az álmait. Nem vár a társára, nem hibáztat, hanem szembenéz a legnagyobb félelmeivel, és afelé veszi az irányt. 


A mágikus nő varázslónő, aki képes a láthatatlan világból a fizikai valóságba hívni az álmaimat, képes teremteni. A mágikus nő soha nem mondja azt, hogy vele nem történik semmi, mert a mágikus nővel mindig történik valami. Mert folyamatosan figyel, érez, kapcsolódik és teremt. Nem túlélésre játszik – szerelmes az életbe!



Ahhoz, hogy valóban sugárzó, teremtő, kreatív és vonzó nővé váljak, egyszer az életemben meg kell kérdeznem magamtól, hogy hogyan is vagyok én a nőiségemmel? Elfogadom-e vérem lüktetését, vágyaimat, merek-e látszódni, kiállok-e magamért, tudom-e, hogy mi jó nekem, valóban hiszem-e, hogy a szexualitás, a szerelem szentség? Hiszem-e rendületlenül azt, ami csak az én szememmel látható, megengedem-e magamnak a gyönyör hullámain való áramlást? Tudom-e, hogy érzéseim szépek, szívem vad és nemes, mely a káoszból rendet és harmóniát teremt, hogy méltó vagyok a beteljesült szerelemre és boldogságra?


Forrás: www.angyalitarsasag.hu