A következő címkéjű bejegyzések mutatása: boszikam.com. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: boszikam.com. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. augusztus 25., vasárnap

Útmutató az élethez



Ha úgy érzitek, kicsit megkopott a szerelem és már nem a régi a szenvedély, ne menjetek el szó nélkül a felismerés mellett.
Ahhoz, hogy igazán értékelni tudjuk,amit kapunk, előtte ki kell járnunk a csalódások " iskoláját". Érdemes figyelni, tanulni, tapasztalni, okulni és tovább vinni a következő kapcsolatba a megszerzett bölcsességet. A múltbeli szerelemből megőrizhetjük azokat az értékes pillanatokat, ami a szívünk számára a legszebb volt, de ami fájdalmat okozott érdemes elengedni.Mindennek oka van és az élet  bizony-bizony ha akarjuk ha nem,mindig megy tovább és abba az irányba navigál, amerre a legnagyobb boldogságunkat sejti.A végén ha visszagondolunk, rájövünk majd,hogy az a Valaki aki miatt úgy éreztük nincs tovább, elvezetett ahhoz a Valakihez aki Bridget Jones szavaival élve " Úgy szeret ahogy vagyok!".


Amikor úgy érzed nincs tovább, amikor azt gondolod ennél rosszabb már nem jöhet...egyedül csak arra vágysz, hogy átaludhasd ezt az időszakot...akkor kerülsz leginkább közel önmagadhoz, felismered az erőt ami benned van, rájössz, hogy nem adhatod fel, nem eshetsz össze, egy darabig sajnálhatod önmagad, sírhatsz könnyekkel vagy könnyek nélkül... de reggel felébredsz, belenézel a tükörbe, kiigazítod a sötét karikákat a szemed alatt és arra gondolsz, ki kell lépni az ajtón, nem zárkózhatsz a négy fal közé, az élet megy tovább. A közhely jut eszedbe..."az idő minden sebet begyógyít"...amiben valahogy nem hiszel, túl friss, túl mély még a fájdalom és úgy érzed ez most nem fog szűnni idő ide vagy oda...elengedni, elengedni, könnyű ezt mondani, de amikor benne vagy jó lenne ha tudnád hogyan kell nekikezdeni...Jó lenne ha lenne egy lista, egy útmutató, vagy valaki aki megmondaná mit lehet tenni, hogy könnyebb legyen... egy "isteni sugallat", de ebben nem segíthet senki, ez a Te feladatod, neked kell megküzdened önmagaddal, ez a Te "házifeladatod" nem írhatja meg helyetted más. Lehet, hogy nem tudod merre indulj, csak teszed amit kell, de szinte ott sem vagy, igyekszel túljutni egy-egy napon és nem tudod, kibírod-e, de nem adod fel... Ahogy telnek a napok, hetek, hónapok, új élmények érnek, valahogy egy kicsit már másképp látod ami történt...átértékeled, levonod a tanulság leckét, észreveszed az apró "csodákat" és rájössz, hogy hozhat számodra ajándékokat a holnap...ami iszonyatosan fájt, már egy kis "fiókba" került a lelkedbe...néha még kinyitod, de már más érzésekkel... Egy szép reggelen majd arra ébredsz, hogy süt a nap, hallod a madarak hangját, érzed a virágok illatát, szívből és őszintén mosolyogsz...ez az a pillanat, amikor úgy érzed, a nehezén már túl vagy és elmondanád mindenkinek "Igen, újra élek!". 


( Tóth Anita )


youtube: https://www.youtube.com/watch?v=TKJL4zbriiw&list=PLAC9871BEA1C272FC

2013. augusztus 23., péntek

Árnyak könyve




A mesterségbeli tudást eredetileg szóbeli hagyományok őrizték, semmit nem foglaltak írásba. A dühödt boszorkányüldözések időszakában a boszorkányok kénytelenek voltak titkos társaságokba visszavonulni, apránként elszigetelődtek egymástól. Tudásuk megmentése érdekében kezdték írott formában rögzíteni hagyományaikat. Miután titokban találkoztak - visszahúzódtak az árnyékba -, a szertartások könyvét az Árnyak könyvének nevezték, s mind a mai napig így hívjuk. A kovenekben egyetlen könyvet használtak, bár a tagoknak odahaza van saját varázskönyvük, amibe a maguk legjellemzőbb szakterületével kapcsolatos feljegyzések kerülnek (pl. gyógynövényismeret, asztrológia, gyógyítás, szertartási szövegek, fohászok). Ám valaha az összes szertartás leírása csak a közös tulajdonú könyvben volt meg. A fontos írást a pap/papnő tartotta magánál, és gondoskodott a biztonságáról. E megoldás hátránya volt, hogy ha rátaláltak a boszorkányság ellenségei, a tulajdonossal együtt megsemmisítették. A különféle boszorkánytársaságoknak saját szertartási könyvük van. 

Az Árnyak könyve (angol rövidítése: BOS) a boszorkányok spirituális hitvallásának írott bizonysága. Nem árt, ha tudod, hogy nem volt, és nincs egyetlen, mindenki által elfogadott Nagy szertartáskönyv, népszerű nevén varázskönyv. 

Az Árnyak könyve: A spirituális leckék, feladatok, varázslatok, mágikus szabályok gyűjteménye, amelybe minden fontos összefüggést is bejegyeznek a boszorkányok.

Ma már a legtöbb boszorkány saját varázskönyvet készít magának, ez lesz az Árnyak könyve. Nem más ez, mint egy üres füzet, amelybe beleírnak mindent, amiről úgy gondolják, hogy boszorkányként hasznos lehet számukra. Nyiss mielőbb egy ilyen varázskönyvet. Bármiféle füzet megteszi, csak legyen benne elég hely, mert lesz mit beleírnod.



Az Árnyak könyvéről a wiccában először Gardner írt. Egyesek a Megvilágosodás könyvének nevezik, hiszen a sötét középkor idején szinte egyedül a boszorkányok élesztgették a világosság pislákoló lángját, miközben megőrizték könyveikben az ősi tudást, s megvédték a bölcsesség bástyáit a tudatlanság ellenében. Ha valakinél varázskönyvet találtak a boszorkányégetések idején, arra kínpad és halál várt.

Ez egy igen nagy hatású segédeszköz, a mágikus praktikák foglalata. Az évek múlásával varázsereje is nő, terjedelmével egyenes arányban. Írj bele kézzel, és vigyázz rá úgy, mint a szemed fényére. Soha ne add ki a kezedből. 


 Az Árnyak könyve általában a következőket tartalmazza:


- varázslatok,

- rítusok,

- fohászok,

- mágikus megfelelések,

- a mágiára vonatkozó ismeretek.


Ezen kívül lehetnek benne:


- ráolvasások,

- képek vagy ábrák,

- táblázatok (pl. hold- vagy dagálytáblázat),

- jelképek,

- az Istenek, Istennők fejezete,

- kovenről szóló fejezet,

- a mágusmunka menetének és tapasztalatainak megörökítése.


Ez a saját könyved, azt írsz bele, amit akarsz. Sok boszorkány ma már több információt tárol a számítógépen, mint a Varázskönyvben. Ezt könnyebb lehívni és rendezni, mégsem vetekedhet egy kézzel írott könyv varázserejével. Ha úgy gondolod, mindkét megoldással élhetsz. 

Akár el is rejtheted a könyvedet, vagy kiteheted az oltárra. 

Thot, a könyvek ura (az írás, a mágia és a bölcsesség íbiszfejű egyiptomi istene) kitűnő védszellem az Árnyak könyve számára. A mágikus írások másik nagy oltalmazója Tao-csün, a tao ura. őt is felszólíthatod könyved védelmére.



Az Árnyak könyvének ritkán van szerzői joga, és ez nem véletlen, hiszen minden könyvben több, elődeink által megfogalmazott passzust is lehet találni. A boszorkányok megbíznak egymásban, és számítanak egymásra a könyv tartalmának összeállításában. Ha te például megjegyeznéd a könyvedben, amit a jövő generációinak írsz, hogy ki volt a forrásod, köszönet érte! Legyünk tisztességesek! Az idegen szöveg gyakran összeolvad az eredeti anyaggal. 

Bárki, bármilyen vallás híveként készíthet személyes varázskönyvet, ahová bejegyzi a neki tetsző, illetve a különösen hatékony imákat, a spirituális szempontból fontosnak vélt jelenségeket, saját érzelmeinek hangot adó verseit, a Szellem ihletésére készített rajzait. 


forrás: Eileen Holldand: The Wicca handbook, 

Silver Raven Wolf: Teen wich. Wicca for a new generation

Milyen is a mágikus nő?



Határozott, tudja, mit akar. Mégis gyöngéd, mert már nincs szüksége arra, hogy versengjen, harcoljon, és mindenáron bizonyítson.

Felismerte a benne rejlő szépséget, tehetséget és bölcsességet. Tudja, hogy értékes, és hogy méltó a boldogságra és a beteljesülésre. Mivel felismerte önmagában a női értékeket, nincs szüksége arra, hogy leárnyékolja magát, mer látszódni és ragyogni. Ismeri a természetet, és persze mindenekelőtt mélységesen tiszteli.


Tudja, hogy az állatok, a növények, a gyermekek védelme minden valamire érdemes élet alapja ezen a világon. Éppen ezért nem elégszik meg felszínes ismeretekkel önmagáról, minden alkalmat megragad, hogy utánajárjon a női lét misztériumának. Nem dől be a divatnak, és trendeknek, tudja, hogy a Nő minden életkorában szépséges virága az univerzumnak. Valóban elfogadja és szereti a testét. A menstruációját nem szükséges rossznak, hanem a női generációkat időtlenül összekötő vérszövetségnek tekinti, a női tudás csodás tárházának, amely összeköt az örök változásban rejlő erővel, a ciklusokkal. Ennek a női tudásnak köszönhetően folytonosan megéli az elengedést és az újjászületést.

A mágikus nő tudja, hogy bármikor kész a teljes átalakulásra, mert az élete folytonos erőfeszítés nélküli változás. Nem ragaszkodik, nem akar birtokolni, mert a szabadság az otthona, és a szeretteit is megajándékozza ezzel a tágassággal.

A mágikus nő nem fél szeretni, nem fél szerelembe emelkedni. Bármit hozott is magával erre az életre, bármilyen is volt a gyermekkora, a szülei, ő talpra áll és valóra váltja az álmait. Nem vár a társára, nem hibáztat, hanem szembenéz a legnagyobb félelmeivel, és afelé veszi az irányt. 


A mágikus nő varázslónő, aki képes a láthatatlan világból a fizikai valóságba hívni az álmaimat, képes teremteni. A mágikus nő soha nem mondja azt, hogy vele nem történik semmi, mert a mágikus nővel mindig történik valami. Mert folyamatosan figyel, érez, kapcsolódik és teremt. Nem túlélésre játszik – szerelmes az életbe!



Ahhoz, hogy valóban sugárzó, teremtő, kreatív és vonzó nővé váljak, egyszer az életemben meg kell kérdeznem magamtól, hogy hogyan is vagyok én a nőiségemmel? Elfogadom-e vérem lüktetését, vágyaimat, merek-e látszódni, kiállok-e magamért, tudom-e, hogy mi jó nekem, valóban hiszem-e, hogy a szexualitás, a szerelem szentség? Hiszem-e rendületlenül azt, ami csak az én szememmel látható, megengedem-e magamnak a gyönyör hullámain való áramlást? Tudom-e, hogy érzéseim szépek, szívem vad és nemes, mely a káoszból rendet és harmóniát teremt, hogy méltó vagyok a beteljesült szerelemre és boldogságra?


Forrás: www.angyalitarsasag.hu

2013. augusztus 22., csütörtök

Fraktál mandalák gyűjteménye, a színek jelentése





Fraktálok-fraktál mandalák

Ugyanúgy, mint a tradicionális mandalák elmélyedést, meditációt segítő ábrák, melyek azonos területeken alkalmazhatóak, mint tradicionális társaik.

A Fraktál Mandala a vele való meditáció során emeli a rezgésszintet, fejleszti a meditatív képességeket, segíti az emlékezést az előző életekre, hetedik érzéket támogatja, felszínre hozza az intuitív képességeket, a belső fejlődést és folyamatokat megerősíti, megnyugtat, ellazít, felemel, harmonizál és békét teremt a lélekben.

Színei és formái energetizálnak, a képzelőerőt és a fantáziát élénkíti. Tágítja a tudatot, fejleszti a tudatosságot, fokozza a szabadságérzetet.

Színek: 
Sárga:erő, fény, vidámság, a 3. csakra színe.

Narancs:bőséges energia, meleg, a 2. csakra színe.

Vörös:tűz, szenvedély, az 1. csakra színe.

Lila:spirituális erők, a 6.csakra színe.

Kék:védelem, nyugalom, hideg. Az 5. csakra színe.

Zöld:béke, természet, az 4. csakra színe.

Fehér:tisztaság, egység, a 7. csakra színe

Fekete: titok, a sötétség.

Rózsaszín:érzékenység, belső gyógyulás, egyetemes gyógyulás, szeretet

Ezüst:érzékfölötti, természetfölötti képességek, áradó érzelmek, jólét

Arany:bölcsesség, gazdagság, szépség, örökkévalóság

Barna:földközelség, stabilitás, tudatos kötődés a környezethez; a föld színe, ebből adódik az anyaság, gondoskodás, termékenység, szorgalom jelentése



A szürkéknek nagyon sok árnyalata létezik, épp úgy, mint a barnáknak. Lehetnek hideg vagy meleg árnyalatúak és közelíthetnek valamelyik tiszta színhez. Lehetnek élénkek vagy tompák, kifejezhetnek unalmat, szomorúságot, de életerőt, jókedvet is.

Fehér: -megkönnyebbülés, tökéletesedés, együttérzés, nyugalma tisztaságot, a szűziességet és szellemiséget, lelkiséget érzékelteti, s magát a fényt fejezi ki.

Ezüst:- érzékfölötti, természetfölötti képességek, áradó érzelmek, jólét.

Arany:- A napfény, az isteni hatalom, a megvilágosodás, a halhatatlanság, a dicsőség















































weboldal: www.boszikam.com


2013. augusztus 20., kedd

Árnyék és lélektárs






Árnyék és Lélektárs

(Tarr Bence László)

- The Shadow and the Soul-mate -

„Similis simili gaudet - A hasonló a hasonlónak örül” – latin mondás


Ha a Lélektárs fogalmat halljuk, sokunknak egyből romantikus képek jutnak eszünkbe. Tengerparti séták, meghitt vacsorák, szavak nélküli rokon gondolatok, egymásba feledkező szerelmespárok. És valóban sok lélektárs valóban lehet egyben „duálpár” is, de az ilyen lélektárs ritka, mint a fehér holló.

Lelkünk és társbérlőink

Nem hiszem, hogy ismernék olyan embert, aki életében csak egyetlen ember iránt érzett vonzalmat, áhított szeretetet, szerelmet. Gyerekkori szerelmeink, tinédzser ideáljaink, felnőtt párkapcsolataink jellege és tárgya egészen más és más. Az óvodás első csók izgalma és fontossága, az adott fejlődési szakaszban ugyan olyan jelentőséggel bír, mint esküvőnk napján az oltár előtt.  Ahogy személyiségünk változik, fejlődik, úgy változnak persze preferenciáink is, de az alapérzés nem változik: minden ember társra vágyik. Szinte születése pillanatától keresi-kutatja, ki lehet, mi lehet az ő lélek-társa, és ha nem éri menet közben túl sok csalódás, szíve ajtaját bátran és örömmel nyitja meg újra és újra a betérő szíves vendégek előtt.


Hogy kik lesznek azok akik társainkká lesznek, vagy ideig-óráig, vagy akár egy egész életen át, az minden esetben rólunk árulkodik. Lélek-társunk saját személyiségünk tükre, amelyben jó, ha megnézzük magunkat! Hány és hány embert ismerek, aki sokszor panaszkodik élettársára, annak viselkedésére, és szokásaira – pedig minden esetben csak és kizárólag ők azok, akik úgy döntöttek és döntenek folyamatosan, hogy ezzel a társsal élik életüket.


Sokszor nehéz és fájdalmas szembenézni azzal, hogy életünk párja, lelkünk társbérlője már nem tükröz bennünket. Ehhez fontos felismerni, hogy minden ember folyamatosan változik, és a lelki fejlődés különböző szakaszaiban tart. Az emberi lélek, noha időtlen jelleggel bír, a spirituális ébredés fokozatainak megfelelően, más-más felismerési stádiumban lehet. Mikor társat választunk magunknak, leggyakrabban olyan társat választunk, aki velünk „egy szinten áll”, aki hozzánk hasonló – hisz a hasonló a hasonlót szereti. Ez csak természetes, hisz az ember mindig a személyes preferenciák mellett választ. Tiniként a diszkósok, a diszkósokkal, a rockerek a rockerekkel barátkoznak; és ez legtöbbször így is marad „felnőtt” korban is.

2013. augusztus 19., hétfő

Előző életek feltárása a szivárvány módszerrel




Ezt a lenyűgözően izgalmas módszert kipróbálhatjuk egyedül, és partner segítségével egyaránt. Rendkívül érdekes technika, de hátránya, hogy nem egy inkarnációba visz, hanem több előző élet részleteibe is betekinthetünk.
Ezáltal nem ellenőrizhetőek később az események, hiszen nem egy adott életbe pillantunk bele, hanem egyszerre akár többe is. Ezzel a módszerrel azt sem lehet meghatározni előre, hogy melyik életünkbe szeretnénk visszatérni. Tehát rövid idő alatt több tucat életünkbe is betekinthetünk, az viszont nem valószínű, hogy konkrétan ellenőrizhető részleteket ismerünk majd meg, mert csak rövid felvillanásokat élünk át. Ettől függetlenül könnyen meg lehet, hogy találkozunk olyan emberekkel, akik fontosak most is, és fontosak voltak előző életeinkben is. Arról viszont átfogó képet kapunk ezzel a módszerre, hogy alapjában véve milyen típusú emberek is voltunk. Ha tehát elfogadjuk, hogy egy izgalmas kirándulást teszünk bármely előző életünkben, akkor lássunk hozzá.

Első lépés – Folyamatosan lazuljunk el!


Üljünk le, vagy feküdjünk egy számunkra kényelmes pozícióban, egy olyan helyiségben, ahol kellemes hőmérséklet van, és tudjuk, hogy senki sem zavarhat meg bennünket. Vegyünk mély lélegzetet, és kilégzés közben csukjuk be a szemünket. Minden egyes lélegzetvétellel egyre jobban lazuljunk el. Fordítsunk külön figyelmet minden egyes testrészünkre, és csak akkor haladjunk tovább, ha úgy érezzük, hogy teljesen ellazult állapotba kerültünk. Ez nagyon fontos!


Második lépés – A szivárvány


Ebben a kellemes, ellazult állapotban képzeljük magunkat egy gyönyörű mezőre, ahol a dús fűben sétálgatunk. Az ég ragyogóan kék, csak néhány bárányfelhő úszik rajta. Egyszer csak egy hatalmas szivárvány elé érkezünk, mely friss, tiszta illatú, a színei, pedig ragyogóbbak, mint amit eddig valaha is láttunk.

Gondolatban menjünk közelebb a szivárványhoz, olyan közelre, hogy akár meg is tudjuk érinteni. Lépjünk be, az első szín, amivel találkozunk, a piros.

Vizualizáljuk, hogy körülöttünk minden gyönyörű piros, és akármerre nézünk, pirosat látunk. Egy tiszta, nyugtató és pihentető pirosat….. Itt álljunk meg egy percre, valószínűleg ugyanis itt éljük át az első emlékünket, mely előző életünkből származik. Ha ez így történik, akkor addig időzzünk itt, ameddig jól esik. Ha netán 1 perc alatt nem sikerülne felidézni egyetlen rég múlt emléket sem, akkor haladjunk tovább.


Szép lassan átkerülünk a narancsszínbe, amely még nyugalmasabb és kellemesebb érzést kelt bennünk. Vizualizáljuk most is, hogy teljesen körül vesz bennünket ez a szép szín, és minden tiszta narancsszínű… Megint álljunk meg egy kis időre, és figyeljük, eszünkbe jut-e valamilyen régi élmény. Ha igen, akkor éljük át az eseményeket, ha nem történik egy percig semmi, akkor folytassuk tovább utunkat.


Addig lépkedjünk tovább, amíg meg nem érkezünk a citromsárga színbe. Vizualizáljuk, hogy körülöttünk minden csupa, csupa citromsárga, amely gyönyörű, és nyugalmas. Álljunk meg ismét, és figyeljük a felbukkanó élményeket. Csak ez után folytassuk a gyakorlatot.


Most megérkezünk a zöld színbe. A zöld gyógyító, üdítő szín, ezáltal teljesen feltöltődünk életerővel. Engedjük el magunkat, hadd járja át minden egyes porcikánkat ez a csodálatos szín. Időzzünk egy kicsit, és ha készen állunk, akkor haladjunk tovább.

Néhány lépés után megérkezünk a kék színbe. Vizualizáljuk, hogy teljesen körbe vesz bennünket a tündöklő kékség. Megint álljunk meg egy kis időre itt.

Most pedig lépjünk át a gyógyító energiájú indigószínbe. Mély béke, és elégedettség száll meg bennünket ebben a nagyszerű indigószínben. Ismét álljunk meg egy percre.

Már csak egyetlen szín van hátra: a lila. Egy lépés, két lépés, három lépés, és máris körbefon bennünket a lila szín. Könnyen úgy érezhetjük most, hogy örökre itt tudnánk maradni, és élvezni ezt a simogató lágyságot. Megint tartsunk egy hatvan másodperces szünetet. Ebben a fázisban már valószínűleg több előző életünkbe is bepillanthattunk, de a is elképzelhető, hogy még nem tapasztaltunk semmi ilyesmit.


Harmadik lépés – Egymás után


Elérkezett az idő, hogy magunk mögött hagyjuk a szivárványt, tehát lépjünk ki belőle, és térjünk vissza a dús füvű mezőre. Egy kellemes helyen feküdjünk le, vegyünk mély lélegzetet, és lassan fújjuk ki a levegőt. Válasszunk ki találomra egy számot, és koncentráljunk rá. Észrevehetjük, hogy – miközben erre a számra gondolunk – emlékek idéződnek fel bennünk. Innentől kezdve tetszés szerint irányíthatjuk tovább a gyakorlatot. Ha a szám, amire gondoltunk, egy érdekes életünkbe visz vissza bennünket, akkor töltsünk annyi időt ennek felfedezésével, amennyi jól esik. Oda-vissza mozoghatunk az időben úgy, hogy az eredeti számhoz közel eső számokra gondolunk. Ha úgy érezzük, hogy eleget tapasztaltunk már, akkor térjünk vissza a jelenbe.


Negyedik lépés – Vissza a jelenbe


Lassan áthaladunk téren és időn, egészen addig, amíg vissza nem érkezünk az eredeti környezetbe. Vizualizáljuk a helyiséget, ahol tartózkodunk, képzeljük magunk elé a bútorokat, tudatosítsuk magunkban a külső hangokat, zajokat. Lassan számoljunk el ötig, majd nyissuk ki a szemünket.

A gyakorlat után azt tapasztalhatjuk, hogy frissnek, és élettel telinek érezzük magunkat. Lehet, hogy olyan érzésünk van, mintha kellemesen aludtunk volna. Egy biztos: kitűnően érezzük magunkat.

( a cikk írója: E.R. )



Forrás: Női Portál






Indigó és Kristály Gyermekek: a tudatosság fejlődésének úttörői





Az elmúlt néhány évben sokat hallhattunk az Indigó Gyermekekről, Csillaggyermekekről, Pszichikus Gyermekekről és legújabban a Kristály Gyermekekről. Függetlenül attól, hogy az emberek elfogadják-e ezeket a kategóriákat vagy sem, a legtöbben egyetértenének abban, hogy a gyermekek jelenlegi generációja nagyban különbözik az elődeiktől.

Ezek a gyerekek valahogy élénkebbnek, okosabbnak és bölcsebbnek tűnnek. Vonzódnak a bonyolult és komplex technológiákhoz, és könnyedén elsajátítják a használatukat. Szenvedélyesek, fókuszáltak és őszinték az érzéseikkel kapcsolatban. A kapcsolatok fontosak számukra. emberek elfogadják-e ezeket a kategóriákat vagy sem, a legtöbben egyetértenének abban, hogy a gyermekek jelenlegi generációja nagyban különbözik az elődeiktől.

Ezek a gyerekek erős akaratúak, erős önbecsüléssel rendelkeznek, és gyakran teljesen ellenállnak a tekintélyelvű rendszereknek, legyen ez a család vagy az iskola. Problémáik vannak az iskolában, gyakran ADD-sként vagy ADHD-sként címkézik meg őket, és kamaszként hajlamosak arra, hogy kapcsolatba kerüljenek a drogokkal, alkohollal, vagy az „extrém” diszfunkcionális viselkedés más formáit produkálják.

Kik ezek a gyermekek, és miért ilyen extrém a viselkedésük, miért okoz a viselkedésük bonyodalmakat a szülők és a közösség számára?


Globális válság


Hogy megértsük, miért érkeztek ezek a gyermekek a Földre ebben az időszakban, meg kell értenünk, miért van olyan nagy szükség különleges ajándékaikra ebben az időszakban. Szeretett bolygónk, a Föld, egy válságos ponthoz érkezett az evolúciójában.


Mi, a gyermekei, egy holtpontra jutottunk a növekedésünkben, egy stagnálási fázishoz érkeztünk. Lekorlátoztuk magunkat olyan rendszerekkel, melyek személytelenné váltak, és már nem szolgálják tovább az emberi közösség magasabb érdekét és javát.


Olyan gazdasági, oktatási és egészségügyi rendszereket teremtettünk, melyeknek az volt a céljuk, hogy támogassák a közösséget, ám most már úgy tűnik, sokkal inkább a kapzsiság és a profit mozgatja őket. A világon egyre több ember szegényedik el mind materiális, mind spirituális értelemben, ahogy egy viszonylag kevesek alkotta kisebbség egyre több hatalmat és gazdagságot halmoz fel magának.




Emberi létezőkként elfeledkeztünk arról, hogy egy család vagyunk, és egy közös otthont osztunk meg egymással, a Föld bolygónkat. Folytatjuk a bolygó szennyezését a fejlődés nevében, és öldököljük egymást értelmetlen háborúkban, gyakran a vallás és a „szabadság” nevében.


Ebbe a szituációba érkeztek az Indigó és Kristály Gyermekek, a „csillaggyermekek”. Ők spirituális harcosok, akik azért jöttek, hogy megváltoztassák a tudatosságunkat. Azért vannak itt, hogy felhívják a figyelmünket arra, hogy mit teszünk magunkkal, és hogy hogyan változtassuk meg a közösségi életünket, hogy segítőbb, békésebb és szeretet teljesebb szituációkat teremtsünk, melyek elősegítik a növekedésünket emberi fajként.


Az Indigó Gyermekek érkezése


Elsőként az Indigó Gyermekek érkeztek. Ők spirituális harcosok, akiknek az a feladata, hogy szétrombolják a régi rendszereket, hogy valami újat lehessen létrehozni. Ok a „rendszerrombolók” , akik kiszabadítanak bennünket hiedelmeink „börtönéből”.

Ezt a feladatot azáltal végzik el, hogy a családjainkba és közösségeinkbe inkarnálódnak. A fejlett spirituális fejlodés ajándékát hozzák magukkal – az „indigó” fényt képviselő lelkük a tudatosság és bölcsesség magas szintjét jelzi. Ám mivel ilyen ”tudatosak” és „éberek”, ellenállnak annak, hogy korlátozzák vagy börtönbe zárják őket a Föld személytelen „rendszerei”.

Megmutatják nekünk, hogy bölcs és magas szintű létezők képtelenek virágozni és növekedni azokban a rendszerekben, melyeket kreáltunk. A fiatal felnőttek és kamaszok diszfunkcionális zavarainak nagy aránya az Indigó gyermekek között a társadalmunkban azt jelzi, hogy a társadalmunk nem jól működik, és változásokra van szükség, hogy hozzáigazítsuk ezeket a rendszereket a magasabb képességekkel rendelkező létezőkhöz.


A Kristály Gyermekek érkezése


Az Indigó Gyermekek az úttörők, akik felráznak minket és elindítják a változásokat. Őket egy még erőteljesebb csoport, a Kristály Gyermekek csoportja követi. Ezek a gyermekek a „szív harcosai” . Azért vannak itt, hogy megtanítsanak bennünket a szeretetre és a békés létezésre.

A Kristály Gyermekeket teljesen fejlett „mestereknek” tekinthetjük, akik magukban hordozzák a „krisztusi tudatosság” magját. Ez az elnevezés egy olyan létezőre utal, aki tisztában van az isteni forrással való kapcsolatával, és azt választja, hogy harmóniában él, ezzel a tudással.

Mivel ők a tudatosság ilyen magas szintjén működnek, ezért ezek a gyermekek különösen érzékenyek mind a környezetükre, mind mások érzéseire és emócióira. Azért jöttek, hogy a toleranciára, önmagunk és otthonunk, a Föld bolygó tiszteletére tanítsanak minket.


A tudatosság tanítói

Igazat mondunk, ha azt állítjuk, hogy a fejlett vallások és filozófiák ezeket az igazságokat tanították évszázadokon keresztül, ám úgy tűnik, az emberi faj egészként tekintve még mindig nem volt képes megtanulni a leckét.

Ez valószínűleg azért van, mert ezeket a fogalmakat mentális ideáknak értelmeztük, ám nem éltük meg őket valóságként.

Az Indigó és a Kristály Gyermekek azért vannak itt, hogy szembesítsenek minket ezzel a családjaink és a közösségeink szintjén. Arra késztetnek minket – a puszta jelenlétükkel – hogy ébredjünk rá arra, hogy mit teszünk önmagunkkal és a bolygóval. Ők a spirituális harcosok útját járva vezetnek rá minket erre, azáltal, hogy megélik az igazságukat, és tudatossá tesznek minket saját igazságunkra.


Az Indigó Kristály kaland


A Magasabb Tudatosság ezen létezőinek a Föld bolygóra való inkarnálódása ebben az időszakban egy kaland számukra. Ez egy „csoportos projekt” , ahol ezeknek a lelkeknek ezrei érkeznek tanítókként és gyógyítókként az emberi faj számára.

Azért vannak itt, hogy felébresszenek bennünket, és megtesznek bármit, ami szükséges ahhoz, hogy tudatosságra ébredjünk. Ám a másik, amiért itt vannak, hogy jól érezzék magukat. Azokban az években, mikor Indigókkal dolgoztam, rendszeresen előkerült a téma, hogy arra vágynak, hogy örömöt találjanak az életükben, hogy jól érezzék magukat.


Általában nem egy nehéz és „felelősségteljes” módon tekintenek a küldetésükre, és emiatt gyakran felkészületlenek, és bajba kerülhetnek a földi rendszerekkel és hiedelmekkel. A mi szerepünk az, hogy segítsük nekik megérteni a földi élet természetét, és segítsünk nekik megteremteni az örömöt és vidámságot, amit keresnek. Meg kell erősítenünk őket, hogy halljuk őket, és kész vagyunk segíteni nekik a tudatosság evolúciójának „küldetésében”.


Az „Új Föld” megteremtése


A tudatosság evolúciójának célja az emberi faj számára, hogy megteremtsük az „Új Földet”. Az Indigó és a Kristály Gyermekek segítségével emberi fajként fel fogjuk ismerni Egységünket.

És ezt a tudást arra fogjuk használni, hogy megemeljük a tudatosságunkat, és elkezdjük megteremteni az „Új Földet”. Ez egy olyan hely lesz, ahol minden létező növekedhet, és mindenkit tisztelni fogunk azért, aki. Ahol az emberek megtanulják tisztelni a köztük lévő hasonlóságot és különbözőséget, és szeretetteljes toleranciával tekintenek ezekre a különbözőségekre, élnek együtt ezekkel a különbözőségekkel. Valóban, megtanulják ünnepelni a hihetetlen változatosságot, ami az „Egységünket” jellemzi, és ami az életet a tudatosság „kalandjává” teszi.


(írta: Celia Fenn )

Az ember két élete




Ha ma körbenézünk bármelyik forgalmasabb utcán, azt találjuk hogy, szinte kifogástalan külsővel szebbnél-szebb emberek vonulnak fel és alá a sűrű tömegekkel. Mindenki törekszik a lehető legjobban ‘kinézni’, és a megjelenés, a külső, mágikus illúziójával szinte mámoros varázslatban tartja a legtöbb embert. Testépítés, szolárium, divatos öltözet, tetszetős viselkedés. Első látszatra mindenki a ‘tökéletességre’ törekszik, és első látásra szinte semmi sem hiányzik: a tökéletes megjelenés, divatos öltözet, és a napi sztárpletykák kurrens történései. Boldog vagy, a másikban látod életed hiányzó felét – fehérített fogak, edzőteremben edzett izmok, szex-csatornákból ellesett tornászmutatványok. A ‘boldogság’ csak úgy repíti a történéseket, míg egyszer csak el nem illan a biokémiai illúzió, és hirtelen, teljesen nem várt módon üresnek és öncélúnak tűnik az egész. Vajon miért? Mi az ami hiányzik? Tarr Bence László szavait idéztem. 


A régiek szerint az élet két síkon zajlik: van egy külső tér, az úgynevezett exo-terrae, ahol az életesemények történései, az élet mindennapos dolgai esnek meg velünk, ahol az élet puszta történés, lefutás. És van egy benső tér, a lelki élet világa, az úgynevezett ezo-terrae, ahol az élet valódi történései, valódi lenyomatai keletkeznek.

Úgy vélem mindenki tudja és érzi jól, hogy akárhány dolog is essen meg vele a világban, valójában nagyon kevés az a ‘történés’ ami valóban számít, ami valódi nyomot hagy az emberen. A külső térben az élet valóban nem egyéb mint ‘tört-én-elem’. Csupa-csupa apró történés darabba, amelyeknek valódi súlya igen csekély.


Az egyiptomi halottaskönyv szerint, amikor valaki a túlvilágra távozik, szívét az Igazság mérlegére helyezik, hogy megmérjék cselekedeteinek súlyát. És ha a szíve könnyűnek találtatik, a túlvilági démonok ugrásra készen állnak, hogy felfalják nyomorult életét.


Az életnek éppen ezért az ezoterikus tanítások szerint egyetlen értelme van: az Igazság fényében súlyossá tenni azt.Ezt a szíve mélyén minden ember érzi. Érzi mikor hivatást, majd munkahelyet választ, amikor átéli az első vagy a sokadik szerelmet, vagy pusztán, amikor egy másik ember szemébe néz. Érzi és tudja, hogy mindennek súlya van… ezért kapja el oly hirtelen mindenki a tekintetét, amikor egy magánál mélyebb szempár tükrébe pillant. Ha ma a világba tekintünk, azt találjuk, hogy a legtöbb ember teljesen tanácstalan, és még csak az irányt sem ismeri, amikor gondolatai arra terelődnek, hogy mélyebb ‘értelmet’ keressen létezésének. Az életet kellő súllyal élni. Azt jelenti, hogy az életnek az egyént meghaladó valódi rendeltetése és célja lehet. És ezt a célt és értelmet szükségszerűen nem kell egy külső forrásból származtatnunk, hanem, mint több keleti vallásfilozófia állítja, saját magunk is rendelhetjük életünkhöz. Ennek ellenére, még mindig csak nagyon kevesen veszik maguknak a fáradságot, hogy életüket a benső világ megismerésén keresztül, a helyes súlypontok megtalálásával a megfelelő kerékvágásba tereljék. És ez így is volt, amióta Világ a Világ. Ezért kevesek birtoka az ezoterikus gondolkodás.


Amikor egy másik ember szemébe nézel, ösztönösen megérzed milyen mélység lakozik benne. Hogy mi rejtezik a csinos mosoly, az elegáns öltözék, és az intelligens szavak mögött. Hogy a külső formák álruhája mögött, milyen titok rejtezik. Hogy a másik hová és meddig jutott a lélek titkainak feltárásában. A mélységet pedig, ösztönösen érezzük, és vonzódunk hozzá. Mert a mélység az, ami igazán megérint, ami megihlet, aminek számunkra súlya van. Végső soron ezoterikus gondolkodónak lenni nem jelent egyebet, mint arra törekedni, hogy az életet benső értékeink feltárásával, azok mentén a leghívebben éljük.

Az ezoterikus út onnan indul, hogy az ember elhatározásra jut: benső életét kész feltárni és megismerni. Az út sokféle ösvényen át vezethet: a pszichológia, a filozófia, a vallás, a tudomány, végső soron az önismeret ösvényein át. Az út végül így is úgy is az ‘énség’ megismerésén túlnan vezet, ahol ott lakozik az emberben egy sokkal mélyebb, elzárt világ, amely az egyéniség meghaladásán keresztül a kollektív tudatosság, a valódi értelemben vett önmeghaladás, a transzcendenica irányába vezet. Ebben az egyén-feletti világban pedig ott rejtezi az egész emberiség ős-bölcsessége, minden-tudása, rejtett kincse. És aki rátalál ezen benső világra, és minden bölcsességének titkos aranyára, mint mondják, a halhatatlanságot és a tejességet nyeri el.

Mikor jártadban keltedben az utcán sétálva, félelem nélkül elkapod az emberek tekintetét, figyelj bensődre. Mit jelez? Érzed-e a másikban a mélység érintését? Ha a pillantás igéző, mámoros és teljes, ne habozz bátran megszólítani a másikat, mert valódi társra leltél. A rejtett benső világ közös élménye az, amely benneteket összeköt, és amelyre bármit is építeni érdemes. Amit nyerhetsz, emberi vágyad megnyugvást szomjazó örök keresésének elnyugvása, hazatérése. Mert VAN valódi révbe-érés, és VAN valódi hazatérés, de csak annak aki útra kél.


Indulj hát…


Forrás: www.tarrdaniel.com